2011. január 28., péntek

itt mindig megy a tévé. kedvenc sorozataim.

van a HandyManny. ez egy ezermester-vendel, aki az égvilágon mindent meg tud csinálni a béna gülüszemű szerszámai segítségével. minden részben legalább kétszer elhangzik egy szörnyűséges nóta, aminek ütemére a fűrész, a csillagcsavarhúzó meg a többi kis szerszám-barátocska riszálják a kis fémfeneküket. grrr.
aztán a JungleJunction. ebben valami fertelmesen gyerekes és bárgyú, lekerekített végű hengertestű állatok szerepelnek, akik KEREKEKEN GURULNAK. és mindig valamilyen agymeresztően bonyolult problémán agyalnak.

de azt hiszem, hogy a szinkronhangok miatt mégis a Mickeymausz és házatája című örökzöld a kedvencem. Mickey hangja olyan, mint egy kasztrált gumicsirkéé, borzasztó. a másik tuti figura a Donáldkacsa, akinek olyan a hangja, mintha a náthás keresztapát fojtogatnák, és szegény Don(áld) csak hörögni tudna. rémes, rémes.

egyetlen nézhető (na jó, szóval hasznos) sorozat lenne a finn tévében, ez a helyi barátokközt. az a címe, hogy Titkos életek (!!!). annyiban hasonlít a magyar kollegához, hogy a nyolcvanezercsilliomodik résznél tartanak, és iszonyatosan szövevényes az egész. egyetlen különbség van, hogy itt nem a Vilibácsi-féle sarki zsebbehányóban, hanem a szaunában cserélik ki az aktuális pletykákat.

Mézgacsalád, hiányoztok!

a kép pedig: így kelt fel a nap, kivételesen méltóztatott kisütni.





1 megjegyzés:

  1. úúúúúúúúúúúúúúúúúúú de szépséges ez a kép... nagyon gyönyörű. csak kár, hogy üvegen keresztül fényképezted. de nagyon szép azért. =)

    VálaszTörlés