a szerződés, amit nem szegtem meg. "my happy hour."

majdnem leitattak tegnap este. mókás, még egy hete sem vagyok itt...

akkor volt ugyanis az ún. "welcome, Klaara" - parti, ami igazából egy "na-ez-egy-jó-alkalom-meghívni-a-jófej-szomszédokat" akció fedőneve volt.

az este egy kellemes fél literes bubis almalével indult, aminek kb. annyi az alkoholtartalma, mint a sörnek. a felénél tarthattam, mikor éreztem, hogy hacsak nem esszük meg sürgősen a vacsorát, én viszont folytatom az almalé szopogatását, akkor fél óra múlva már az asztalon fogok táncolni.
vacsihoz (amiből derekasan ettem, hogy felszívja a szeszt) kaptam még vörösbort is (chilei import CS). a végén pedig a desszert környékén előugrottak a szekrényből a tömények is. "muszáj" volt (rámtukmálták!!) megkóstolnom egy finn konyak-brandy (asszem) mixet, majd összehasonlításként egy kis rendes konyakot.
közben vadul figyeltem a fiziológiai állapotomat, tömtem magamba a sütit, óvatosan kortyolgattam az italaimat és próbáltam intelligensen és nem állandóan vihogva felelni a rámzáporozó kérdésekre....

ügyes voltam, senki nem sejt semmit és mire elmentek a vendégek, tiszta fejjel és enyhe gyomortájéki fájdalommal tudtam felállni az asztaltól.